Hulláné délben ébredt. Hulla nem lélegzett, de mivel ez nála természetes volt, Hulláné nem zavartatta magát, bedugta a nyelvét Hulla résnyire nyitott, kicserepesedett ajkai közé. Ekkor csapta meg a hányásszag.

Hullánénak ezúttal sem maradt túl sok emléke az előző éjszakáról. Másnaposan általában a fürdőszobába szokott tántorogni, de ezúttal valamiért mégis inkább a konyha felé indult. Amikor megpillantotta a meglepően tiszta mosogatót, rádöbbent, hogy Hulla gyomorforgató szájszaga hathatott a tudatalattijára. „Én ebbe tegnap belehánytam!” – kiáltotta magában, majd hirtelen fölindulásból Hulla valagába dugta a botmixert, de mivel Hulla erre nem ébredt föl, kénytelen volt bekapcsolni. „Már megint?” – gondolta Hulla, de nem mert szólni, mert tudta, hogy Hulláné mindig megkapja, amit akar.

-         Mit csináltál a festményemmel? – sikoltotta Hulláné, majd Hulla arcába karmolt.

-          Miről beszélsz?

-          A Bosch-ról, amit tegnap éjjel a mosogatóba hánytam, te hülye állat!

-          Ki a faszom az a Bos?!?

-         Hieronymus Bosch németalföldi festő, a művészettörténet talán legtöbbet vitatott és legtöbbféleképpen értelmezett alakja. Festményeinek fő témája az emberi bűnök, gyengeségek bemutatása és ostorozása. Alkotásain a szimbolikus alakok és tárgyak olyan összetett, eredeti és fantáziadús ikonográfia részei, amelynek értelme még a saját korában is sokszor homályos maradt. Bosch arra használta a démonok, félig emberi, félig állati alakok és gépek képeit, hogy félelmet és zavart idézzen elő, s az emberi gonoszságot ábrázolja.

(Hulla ekkor fordult be a másik oldalára.)

-          Le se szarod az egészet, ugye?

-          Lese.

-         Pedig én hónapokon keresztül gyakoroltam a Bosch-hányást. De mindig csak egy korai Warhol jött össze, nem emlékszel?

-          Hát, nem igazán.

-          Most viszont sikerült Boscht hányni, erre te kinyalod, basszad meg. Nyilván azért, mert annyira részeg voltál már megint, hogy nem sikerült kinyitnod a hűtőt, pedig hagytam neked a brokkolis fasírtból.

-          Hogy te milyen rendes vagy!

-          Asszem, lefotóztam.

-          Micsodát?

-          A hányásomat.

-          Remek.

(Negyed órával később Hulláné közli Hullával a szomorú tényt.)

-          Ez életlen lett!

-          Nem várhatod el egy hányástól, hogy élet legyen benne…

(Hulla ráveszi magát, hogy kimásszon az ágyból.)

-          Ez így életlenül sem rossz. Kedvem lenne elhányni magam.

-          Nagyon vicces.

-         Most komolyan. Mindenféle alakokat látok a hányásodban. Olyan, mint valami elbaszott Rorsach-teszt.

-          Aludj inkább!

-          Tényleg nem látod?

-          Mit kellene látnom?

-          A részeg nőt, ahogy elnyúlik a kanapén. Kalap van a fején.

-          Miről beszélsz?

-          Nézd meg jobban a fotó bal alsó sarkát!

-          Tényleg ott hever!

-          És a Hányásember is ott van!

-          Kicsoda?ejk

-         A Hányásember! Olyan, mintha éppen kirobbanna a kócosfogú öreg ipse homlokából.

-          Már látom! És az öreg zsidót is, meg azt a fószert, aki úgy néz ki, mint Svejk!

-          És a szent bal megvan?

-          Talán a szent jobb, nem?

-          Nem, ez inkább a szent balnak tűnik.

-          Hol?

-          Nagyjából egy óránál.

-          Tényleg.

-          Meg aztán ott van a bal fölső sarokban az a kétségbeesett neonhal.

-          Miért lenne kétségbeesve?

-         Mert elefántnak képzeli magát, az elefántok pedig elég nehezen lélegeznek a víz alatt.

-          Gondolod, hogy sikerült végre megtanulnom tehetségesen hányni?

-          Igen. Büszke vagyok rád, egyetlenem!

Amikor idáig jutottak Hulláné exgyomortartalmának elemzésében, Hulla öklendezni kezdett. Hulláné szerencsére résen volt, és tartotta Hulla fejét, miközben az idiótája falra hányta az utolsó vacsorát.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.